Útitárs az ébredés útján

A végső védekezés? Ne védekezz!

Nagyon izgalmas és tanulságos felfedezni, milyen helyzetekben kényszerülök megvédeni álláspontomat. Mi is az valójában, ami bizonyításra szorul, ami arra késztet, hogy érveljek, meggyőzzek, igazolást nyerjek? Ki az, akit meg akarok győzni? Valakit, valakiket vagy csak önmagamnak vagyok kénytelen elméleteket gyártani? Tudom, ha valamiben megingathatatlan bizonyosságom van, az túl van az elme behatárolt megértésén. Ennek egyértelműsége… Tovább »

A rejtőzködés vége

Érdeklődve szemlélem az emberi kommunikációnak, megosztásnak ezt a virtuális formáját. Olyan képlékenynek látom, olyan még kialakulatlannak mutatkozik. Nagy kegyelemnek élem meg, hogy még abban a korban születhettem, ahol egymás szemébe nézve mondóttak ki a szavaink, és jelen volt a másikra tekintő figyelem. Gesztusok és mimikák segítették a megértést, és ezek által egyértelműsödhetett a mondandónk fogadtatása…. Tovább »

A többnél kevesebb, az a pont annyi, ami van.

A többnél kevesebb, az a pont annyi, ami van. A teremtés egy figyelemre méltó lehetősége, a meglévőben felfedezett öröm. Boldog fürdőzés az egyetlen létező pillanatban és abban amit kínál. Ebben nincs keresés, csak az átélése, a kinyílvánítása a meglévő jónak. S eképpen szerveződik újjá ugyanez az érzés, magához csalogatva a Mindenség egyre színesebb, még meg… Tovább »

A tiszta szeretetben nincsenek elvárások, nincs hiány amit pótolni kell.

Ma eszembe jutott egy mondat, amit Bedő Imrétől hallottam: a szerepek sokasága sem válhat mintává. A férfivé érés folyamatáról beszélt. Ez egy figyelemreméltó gondolat. Én apa nélkül nőttem fel, a hiány árnyékában vágytam erre a minőségre. Nem adatott. De valami azonban igen. A lehetőség, hogy ebből a kezdeti hiányból erőt merítve keressem azokat a férfi… Tovább »

Hajnaltól alkonyatig.

Micsoda nap. Szélsőségességbe rejtett szépség. Nem messze tőlünk az éjjel ismét a sekély parton rekedt több mint 400 óriás delfin. Közülük 300 nem élte meg a reggelt. Elmúlás és fájdalmas szomorúság járta át szívünket, mikor értesültünk erről a nap kezdetén. Minden évben történik, és megéltük már milyen érzés ott lenni velük, és látni azt a… Tovább »

A kinn is benn van.

Keresgélhetünk okot életünk jelen helyzeteinek magyarázatára magunkon kívül. Házasság, párkapcsolat, család, munkahely, iskola, környezet, az emberek körülöttünk, az ország ahol élünk, a világ. S ezek csak a legnépszerűbbek. Rengeteg időt eltölthetünk e felfedezőúttal, és amit találnánk az egy vélemény, egy bírálat, egy minősítés valakiről, valamiről. Ám érdekes módon mindez a levont következtetés bennünk jelenik meg…. Tovább »

Nincsenek hétköznapi pillanatok.

Az autóban egy zenei csatornára van beállítva a rádió. Könnyed mint a tengeri szellő, valószínűleg innen kaphatta a nevét. Mikor a hírek következnek, akkor odanyúlok és lenémítom-kihagyva azt, amiben kevéssé fedezhető fel ez a játékos vidámság-majd ismét vissza a zenéhez. Néhányszor megfeledkezem erről és meghallom a közlést, amit egyáltalán nem vágyom befogadni. Egy alkalommal egy… Tovább »

Az élet az, ami aközben telik, miközben mi egészen mást akarunk.

Egy szabad lélek, mély meglátása. Kevesek sajátossága, hogy szereti, tiszteli és hálás azért a pillanatért, ami éppen történik. Sok időt töltöttem a múltban azzal, hogy a pillanaton túlra tekintettem és vártam az eljövetelét. Ebben a hozzáállásban csak az a bökkenő, hogy ez jövőbeliség sosem jön el. Hiszen a következő pillanat is éppen olyan, mint az… Tovább »

Az emberek két okból változnak: vagy nyitott az elméjük vagy összetört a szívük

Van ebben igazság. Az első, markáns változásokat hozó fordulat húszas éveim közepén történt meg velem. Naívan azt gondoltam, hogy azzal a lánnyal -akit eljegyeztem- fogom leélni az életem. Ő nem így vélte. Felszabadultan kitáncolt az életemből, én pedig ott maradtam darabokra tört szívvel, porrá zúzott tervekkel és megsemmisült jelennel. Két hét alatt sikerült fogynom 14… Tovább »

A tapasztalat nem az, ami veled történik; hanem ahogy hozzáállsz ahhoz, ami veled történik.

Tisztelem azt az életet amely elfogadta a sorsát. Hite, mélységében megrendíthetetlen. Lenyűgöz az egyszerűség ami ezeknek a lelkeknek sajátossága. Valami nemes pátosz lengi körül mozdulatukat, szavaikban megpihen létezésük minden tapasztalata. Nem azért mert így akarják, hanem mert nincs más módja. Őszintén, megbánás és emésztő vágy nélkül elfogadni mindent ami adatott, s azt is ami nem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!