Útitárs az ébredés útján

Lehet szeretni a betegséget?

Ha úgy gondolnék erre, mint tőlem független létezőre, akkor valószínűleg nem. Ám valami történt bennem, ami által nem tudom ezt leválasztani a tapasztalat egységéről és a tapasztalóról, aki vagyok. Így ha szeretem az életem, annak történéseit és azt is aki mindezt átéli, akkor a válasz igen. Furcsa és makacs vírus söpört végig azon a területen… Tovább »

Néha csak annyit kell tennünk, hogy táncolunk arra a zenére ami szól.

Nem kell mindig elől járni és törni az utat. Szabad vezetve is lenni, megpihenni a másra utaltság bizalmában, tanulva az elfogadás alázatát. Nem kell mindig erősnek lenni. Szabad sebezhetőnek és erejét vesztettnek mutatkozni, feltöltekezni a gyengédség megóvó energiájában. Nem kell mindig tudatosnak lenni. Szabad a feledés tengerébe merülni, hagyva magunkat sodortatni régi minták és rutinok… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!