Útitárs az ébredés útján

Legyél te az ok valaki számára, aki hisz az emberi jóságban.

Mély tiszteletem azok iránt akik képesek a másokért való önzetlen figyelemre és tettekre. Lehet ez valaki másért, többekért való lépés, a segítség szívből jövő mozdulata. Lehet mások életének jobbátételét, életük minőségének felemelkedését szem előtt tartó ötlet, amit aztán ők vagy mások valósítanak meg. Lehet egy viszonzást nem igénylő, belső hang diktálta gesztus. Lehet egy ügy… Tovább »

A segítségnyújtásról

A segítségnyújtásról Nem szükségből, hanem mert szabadon tehetjük.Nem önmagunk, hanem mások őszinte szolgálatáért.Nem azért mert kérték, hanem mert jólesik.Nem az észrevételért, hanem a tettért magáért.Nem az elvárt pillanatért, hanem a megéltért. Szeretettel, a Te útitársad  ... Tovább »

A saját magunkban felfedezett igazság, szabaddá tesz!

Az igazságról. Kaptam ma egy hírt és ez elindított bennem egy gondolat lavinát. Mi az igazság, mit is értünk alatta? Valaminek az igaz volta, a valóságot hűen tükröző tényállás vagy valamely közösségben kialakult erkölcsi eszmény; netán a törvényeknek, jogszabályoknak való megfelelés? Ki szerint igaz volta, kit tükröző tényállás, a közösség hány tagjának, mikori és milyen… Tovább »

Ma eldöntöttem, hogy megbocsátok neked

Amíg a felelősséget másban véljük felfedezni, addig a megbocsátás szinte lehetetlen. Amíg elhisszük, hogy ami történt az más hibája, addig nincs esély. Amint a kifelé irányuló keresés önmagunk vizsgálatává minősül, a lehetőség megjelenik. A megbocsátás belső, személyes ügyünk. Senki és semmi más nem szükséges hozzá. Nem kíván beismerést, tettekért való elnézést senki részéről. Sem kiengesztelő… Tovább »

A hibáztatás

A hibáztatásban rengeteg elégtétel rejlik…. Ártatlannak mutatkozhatunk; élvezhetjük az önsajnálatot; mártírok és áldozatok lehetünk; elnyerhetjük mások szimpátiáját…. A világon a legjobb kifogás a hibáztatás. Feljogosít minket arra, hogy korlátoltak és kicsinyesek maradjunk anélkül, hogy bűnösnek éreznénk magunkat. Ám ennek ára van, mégpedig szabadságunk elvesztése… A hibáztatásból kivezető úton megtett elő lépés az, hogy észrevesszük, hogy… Tovább »

Szeretetre szomjúzás

Gyermekként mindent megteszünk azért, hogy figyelmet és szeretetet kapjunk. Ezt a vágyunkat többféle köntösbe bújtatva törekszünk elérni. Megtartjuk, ami eredményre vezet és lecseréljük azt, ami nem működik. Ám az ezekkel járó elégedettség nagyon illékony és torz tükre a valódi szeretetnek. Megtanulunk csereüzletként tekinteni erre. Majd felnövünk és csak a “hogyan kaphatom meg” gondolathoz való görcsös… Tovább »

Az emberi test csodája

Van valami felfoghatatlanul lenyűgöző az emberi testben. Gondoljunk csak bele, a szívunk 1oo.ooo-szer ver naponta, percenként 7.5l vért pumpálva keresztül az érrendszeren, ami közel 1oo.ooo kilóméter hosszú egy átlagos testben. 20-60 másodpercenként minden egyes vérsejt egy teljes kört tesz a testben. Minden vörösvérsejt az élettartama alatt 95.000 és 250.000 teljes kört ír le. Ha a… Tovább »

A tegnapi földrengés margójára

Mennyi tapasztalattal szolgálhat egyetlen esemény. Tudtunk mikor ideköltöztünk, hogy tektonikusan elég instabilak ezek a szigetek. Más ezt tudni és más megélni. Tegnap éjjel felriadtam álmomból, mert éreztem az ágy intenzív mozgását alattam és halottam az összetéveszthetetlen zajokat. A falak, a tető egymáson való elmozdulását, a bútorok, a képek falhoz ütődését, a poharak csörömpölését és azt… Tovább »

Magamról

  Magamról. Ezek életem egy-egy villanásai, amik közelebb hozhatnak minket egymáshoz, hogy szeretetteli és figyelmes útitársad legyek egy rövidebb avagy hoszabb ideig tartó barangolásban. Balázs Zoltánnak hívnak. Magamat kortalannak tekintem, ám minden hivatalos adat szerint 47 éves vagyok. 17 éve élek boldog házasságban. Már a kezdeti időkben magával ragadott a szellemi utak sokszínűsége és az, hogy… Tovább »

Hová sietünk?

Szeretem a hajnali sétákat, ezt a rítust a meditácio elött. Meghitt pillanatok a természettel, a Teremtővel és magammal. Tavasz teremtette illat rengetegben bandukolok. Azáliak, gardéniak, orgonák és rododendronok ontják magukból szépségük aromáját. Még kísérőim a csillagok, ám a hegyek mögött már ébredezik egy új kezdet. Halovány fénye megvilágítja utam. A fény oszlatta sötétség, ami újra… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!