Útitárs az ébredés útján

Mindig csak készülődünk arra, hogy élni fogunk….

Mit jelent élni? De tényleg, mit? Milyen gyakran tesszük fel ezt a kérdést, feltesszük-e? S hogyan válaszoljuk ezt meg? Sokféle feleletet találhatunk erre, ha kiváncsiak vagyunk. Az élet szenvedés; az élet szeretet, az élet célja maga az élet, az élet célja a fejlődés, az élet célja a túlélés. Hosszú a sor. Ám ezt mind mások… Tovább »

Néha amitől a leginkább tartasz, az ami leginkább szabaddá tenne.

Eddigi életem legmeghatározóbb teremtései az éppen aktuálistól való végleges és megmásíthatatlan elszakadással kezdődtek. Mindig próbálkoztam valami kevéssé radikális megoldással, de a mélyen lévő meggyőződéseim miatt ezek nem kaphattak teret a megvalósuláshoz. Mintha a váltáshoz elengedhetetlen motiváló erő nem lenne jelen az áthidaló helyzetekben. Ez még kényelmes és ezért nem mozgosít meg minden erőtartalékot. Ugyanakkor mindez… Tovább »

A csoda

“Csupán két módon élhetjük életünket. Az egyik szerint semmi sem számít csodának. A másik szerint minden az.” Albert Einstein   Gyermekként nem érte el fejlődő tudatom a csoda bizonyossága. A csonka család, a vágyva vágyott szeretetre való szomjúzásom e korai időkben arra ösztönzött, hogyan legyek túl dolgokon, amik csak úgy megtörténnek. Nagyon örülök, hogy a sport… Tovább »

Amikor egy ajtó bezáródik…..

“Amikor egy ajtó bezáródik, egy másik ajtó kinyílik; de nagyon gyakran olyan sokáig és olyan sajnálkozva nézzük a bezárt ajtót, hogy nem látjuk meg azokat, amelyek pedig megnyílnak előttünk.” Alexander Graham Bell   Ismertem ezt az érzést, nagyon is jól. Életemben években mérhető időt töltöttem ebben a furcsa, belül kővé merevedett állapotban. Valami megváltozott, véget… Tovább »

Két nagyon fontos napja van az életednek.

Volt egy nap mikor bepillantást nyertem mindkettőbe, azon a napon összeálltak a homályos képek és információtöredékek, egy világos és megkérdőjelezhetetlen történetté.  Láttam a fogantatásom előtti pillanatokat és a születésem, részese voltam annak a világi szemmel nem látható megegyezésnek, amit két lélek kötött egymással, miszerint a szüleim lesznek. Ezen kívül nem volt több dolguk együtt mint… Tovább »

Minden utazásnak van egy titokzatos célja.

Utazásunk rejtett célja felfedheti magát előttünk ezen utazás közben, ha teljesen átadtuk magunkat ennek. Szenvedéllyel, bennünk megmerevedett határok átlépésével, akaratunk és kitartásunk megkívánta áldozathozatallal eljuthatuk ennek felfedezéséig. Erőt meríthetünk ebből, ami segít a felmerülő kételyek és magunk állította akadályok lekűzdésében. De a tanulságot és a tapasztalatot nem érthetjük és nem élhetjük meg utunk befejeztéig. A… Tovább »

A tapasztalat nem az, ami veled történik; hanem ahogy hozzáállsz ahhoz, ami veled történik.

Tisztelem azt az életet amely elfogadta a sorsát. Hite, mélységében megrendíthetetlen. Lenyűgöz az egyszerűség ami ezeknek a lelkeknek sajátossága. Valami nemes pátosz lengi körül mozdulatukat, szavaikban megpihen létezésük minden tapasztalata. Nem azért mert így akarják, hanem mert nincs más módja. Őszintén, megbánás és emésztő vágy nélkül elfogadni mindent ami adatott, s azt is ami nem… Tovább »

Legyél te az ok valaki számára, aki hisz az emberi jóságban.

Mély tiszteletem azok iránt akik képesek a másokért való önzetlen figyelemre és tettekre. Lehet ez valaki másért, többekért való lépés, a segítség szívből jövő mozdulata. Lehet mások életének jobbátételét, életük minőségének felemelkedését szem előtt tartó ötlet, amit aztán ők vagy mások valósítanak meg. Lehet egy viszonzást nem igénylő, belső hang diktálta gesztus. Lehet egy ügy… Tovább »

Derűre derű

Már viszonylag hosszú ideje vagyok ebben a derűs állapotban. Mintha a lelkem fürdőzne ebben a fénnyel teli elfogadásban. Olykor nagyon rövid időkre rám köszönt egy-egy fényevesztett pillanat. Azonban ez nem mindig volt így. Egy általános iskolai osztálytalálkozón a gyermekkori padtársam megjegyezte, milyen nagy változáson mentem keresztül. Te sokat panaszkodtál, hol a tanárokra, az órákra az… Tovább »

Amikor másokat bírálsz, nem őket minősíted, hanem saját magad.

Valahogyan egyszer elhittük, hogy minden ami az elménkben zajlik, az csak és kizárólagosan bennünk történik. S minden gondolat ott kering ebben a zárt, védett, titkosított adathalmazban. Ameddig nem öntjük szavakba vagy nem testesül meg tettek formájában, addig ártalmatlan és senkire sincs hatással. Bármit teremtünk odabenn, az ott is marad, ha csak mi nem döntünk úgy,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!