Útitárs az ébredés útján

A szeretet imája egy házasságért

Az ima nem egy félelemből fakadó kérés, sem könyörgés. Hanem egy szeretetet kinyilvánító, lelki és tudati állapot. Megéltem. Egyszer. Az imának ezt a minőségét. Tíz éve történt. Hetedik éve voltunk boldogságban együtt, ebből hat éve házasságban. S akkor tapasztalatainkhoz való hozzáférésünk megváltozott. Én ugyan már elengedtem azt a napi feszítettséget, amit a üzlet és a… Tovább »

Az emberek két okból változnak 2

Az összetört szívről szóló történetet már megosztottam korábban, most jöjjön a nyitott elméről szóló rész. Mindegyikünk feladattal érkezik e planétára. Hiszem, hogy ennek ismerete velünk van és ott fénylik bennünk egész életünkben. Persze erre a legkevésbé sem hívják fel a figyelmünket gyermekként, és ez a megismerés nem része oktatásunknak. Minden látszólag fontos és a világ… Tovább »

Legyél te az ok valaki számára, aki hisz az emberi jóságban.

Mély tiszteletem azok iránt akik képesek a másokért való önzetlen figyelemre és tettekre. Lehet ez valaki másért, többekért való lépés, a segítség szívből jövő mozdulata. Lehet mások életének jobbátételét, életük minőségének felemelkedését szem előtt tartó ötlet, amit aztán ők vagy mások valósítanak meg. Lehet egy viszonzást nem igénylő, belső hang diktálta gesztus. Lehet egy ügy… Tovább »

Derűre derű

Már viszonylag hosszú ideje vagyok ebben a derűs állapotban. Mintha a lelkem fürdőzne ebben a fénnyel teli elfogadásban. Olykor nagyon rövid időkre rám köszönt egy-egy fényevesztett pillanat. Azonban ez nem mindig volt így. Egy általános iskolai osztálytalálkozón a gyermekkori padtársam megjegyezte, milyen nagy változáson mentem keresztül. Te sokat panaszkodtál, hol a tanárokra, az órákra az… Tovább »

Amikor másokat bírálsz, nem őket minősíted, hanem saját magad.

Valahogyan egyszer elhittük, hogy minden ami az elménkben zajlik, az csak és kizárólagosan bennünk történik. S minden gondolat ott kering ebben a zárt, védett, titkosított adathalmazban. Ameddig nem öntjük szavakba vagy nem testesül meg tettek formájában, addig ártalmatlan és senkire sincs hatással. Bármit teremtünk odabenn, az ott is marad, ha csak mi nem döntünk úgy,… Tovább »

Ki mentett meg kit?

Mélyen megérintő volt az a kapcsolat, ami azonnal kialakult. Az összetartozás, amiben nincs kétely. Olyan zsigerekig hatoló együttérzés borított be, mintha minden ami valaha létezett és létezik, annak csak ott és csak akkor lett volna értelme. A mozdulatok voltak jelen. A vödör merítése, a séta és a vödör kiöntése. A kezek, a szavak amik simogatnak…. Tovább »

Hol kezdődik önmagunk szeretete?

Talán önmagunk ismeretével és tiszeteletével. Tisztelni az életet, mit ajándékba kaptunk, tisztelni a bennünk lévő utánozhatatlan és megismételhetetlen kifejeződését a létezésnek, tisztelni a bennünk lévő szándékot, mi több akar lenni mint volt azelőtt, tisztelni erényeinket és azt is ami még bennünk nem erős. Hisszük-e igazán, hogy minden gondolatunk, minden kimondott szó,s mindeközben megszülető érzés hozza… Tovább »

Kimondani, megköszönni amíg még lehet

Azon gondolkodom vajon beszélünk-e eleget azokról az emberekről-legyenek azok neves közszereplők, művészek vagy csak a saját ismerettségünkbe tartozók- akik még itt vannak velünk. Sokan távoztak idén, akik megannyi módon érintették meg az életünket. Örömhozók voltak ők, megajándékoztak minket felejthetetlen pillanatokkal, menedéket, biztonságot nyújtottak műveikkel, dalaikkal, játékukkal életük egy-egy megosztott pillanatával. Most hogy nincsenek, emlékezünk rájuk…. Tovább »

Egy láthatatlan ajándék

Karácsony. Kilenc év után a maga természetességével az új-zélandi szikrázó napsütésben. Csak akkor furcsa, ha így akarom látni. A külső körülmények nem számítanak többé. Ám a zene az más, a zene hazavisz. Olyan élményekhez, amiknek képei mára már elhalványultak. De az érzés mélyről, évek porlepte takarója alól is képes azonnal utat találni a szívemhez. S… Tovább »

Kire várunk?

Miért hisszük el oly gyakran, hogy ezért vagy azért nem tudunk mit tenni? Miért hisszük el, hogy nem vagyunk képesek változtatni? Hogy nincs elég erő, tehetség, tudás, kitartás? Miért hisszük el, hogy majd megoldódik nélkülünk? Miért hisszük el, hogy ez vagy az nem érint minket? Miért hisszük el, hogy bármi amit észlelünk, ami része a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!